A vörös gyertya
Írta: rodden Dátum: Szeptember 28 2009 20:28:21
A
A poros asztalon egy vörös gyertya áll
A szürkeségbe fölé halvány füstcsík száll
Mélyvörös viaszrúd, színe mint a vér
Egymagában áll ott, ki tudja miért
Teljes hír
A vörös gyertya
A poros asztalon egy vörös gyertya áll
A szürkeségbe fölé halvány füstcsík száll
Mélyvörös viaszrúd, színe mint a vér
Egymagában áll ott, ki tudja miért
Tüze éled, szikra pattog, láng a világ
Fénye messze száll és teste is szilárd
Lobog, csapkod, ugrál - a helyét keresi
Nem fogadja el, hogy csak a kanóc jár neki
Az asztal, a faház vagy az egész erdő?
A vörös gyertyának ez se elegendő.
Gyöngyözve szenved, hogy kiutat leljen
Szenvedésében csak az álmok tartják fenn
A messzeség álmai egy fényes távolból
A vágyak végéről, egy lángoló világról.
De a vidék hideg, csak a gyertya ég még
Vörösen ereget valami füst-félét.
Múlnak az órák, a napok, az évek
Csurog a viasz, csurog az élet
Alig pislákol már, feledte a szépet
Fáradt, nem állja a fájó gyertya-létet.
Halkan sercegett és fekete füstöt fújt
Mielőtt meleg fénye teljesen kihunyt
A hideg sötétségben egy vörös viaszfolt
Csak ez jelzi immár, hogy a gyertya itt volt.