Éjszaka korbácsolta futok,
A sínek mentén; meg-megbotlok,
Lábam tövis, csalán harapja,
Talpam éles kavics szaggatja,
Arcom jegecses eső mossa,
Bőröm holthideg szél karmolja:
S hajt a nyughatatlanság tova,
Cél nélkül, ki tudja, hogy hova,
Izmom fáradtan fáj – úgy sajog;
Tán egy éji vonat, jönni fog...
...éjszaka korbácsolta futok,
Sorsomtól vakon, meg-megbotlok.