Szerelem
Írta: iytop Dátum: Október 12 2009 18:16:15
A
Múlás ködében, mely lelkünkből árad,
Átkarolhatatlan vágyak szétfoszlanak, szállnak,
S a reménynek sugarát megtalálod a kék csalódásban,
Vergődve lelkemben, hol lelki furdalás van.
Teljes hír
Szerelem
Múlás ködében, mely lelkünkből árad,
Átkarolhatatlan vágyak szétfoszlanak, szállnak,
S a reménynek sugarát megtalálod a kék csalódásban,
Vergődve lelkemben, hol lelki furdalás van.
Minden szétfoszlik, mint gyermekláncfű magjai,
Szerelmünk élő rablánc, mit a szélmagasba repít
Hiába akar emlékem ébreszteni,
Türelmetlenség árnyéka vágyamon álmos,
S egy nap, szerelmem várni fog,
De akkor én őr leszek a nemtörődömség kapujában... válogatok,
Mert ilyen az emberi szív,
Senki nincsen befogadva,
Anélkül, hogy megismerné
Milyen a szenvedésnek lelki alakja ...
Ki milyet alkotott.
Várnék rád egy órát ..., lehet, hogy sok,
Mikor a szerelem egy óra után berobog,
Várnék végtelenségig ... az is túl kevés,
Mikor a szerelem megjutalmaz, örvendezés.
Meghalnék érted, tán kevesled ...
Érted élek ... légy az enyém, hadd szeresselek.
Meghalni finnyáskodás, mely elmúló,
Míg élni ... többször lehet meghalni, változó.
Anélkül, hogy időd lenne,
Meghalni, igazából távozni ... csak a szerelemben.