Soha többet
Írta: freiheit 89 Dátum: Október 28 2009 02:44:27
H
Halkuljon el a világ,
szűnjön meg egy percre minden
mi eddig a mindenséget,
az univerzumot jelentette.
Teljes hír
Halkuljon el a világ,
szűnjön meg egy percre minden
mi eddig a mindenséget,
az univerzumot jelentette.
Nem akarom hallani a rohanó,
ordító világ, mérgező zaját.
Számomra már nem létezik,
semmi abból, ami régen volt.
Ami régen a mindenséget,
a legfontosabbat jelentette.
Megváltozott bennem valami,
valami ami régen én voltam.
Hiányzik valami, innen belőlem.
Mintha a lelkem egy darabja,
egy fontos része hiányozna.
Érzem, ez a része felemészt,
és egyre mélyebbre húz.
Régen itt voltál, fogtad a kezem,
mellettem voltál és nem engedtél.
De amióta megtetted, amióta eltűntél,
nem találom önmagam.
Nem találom azt a békét, nyugalmat
és azt aki melletted lehettem.
Magaddal vitted, ezért nem találom.
Soha többet…
Ez a két szó vésődött a szívembe,
amióta tudom, nem jössz vissza.
És a szívem ahányszor reménykedik,
hogy talán mégis van esély,
ez a két szó rögtön erősebben látszódik.
Emlékeztetve arra, hogy nincs remény.
Talán soha nem is volt…