Lelkem újból nálad érzem,
Egészen, teljesen egészen.
Könnyeidre szomjazom,
Mert szeretem, szeretem nagyon.
Mintha belém sírtál volna,
Lelkembe költöztél azóta,
Ó, add még kezembe kezed,
S vigyen a mély tekintetted.
Zárj szemhéjad alá, csukd rám
Olvaszd csillagként pillád,
Gondolatod öleljen körbe
Az Ég kékségeként, könnybe.
Már nincs szemem, se szám,
Elnyelte a tenger, hullám
Figyelnék még, de ne tudok,
Nem látok mást, csak az Égre nyíló ablakot.