Egy napja a Fáj-dalomnak (csokor)
Írta: Hullocsillag Dátum: Október 31 2009 19:34:55
H
Meghaltak az álmok,
Elvesztek a színek,
Túl éberen állok,
Túl sok, amit érzek,
Teljes hír
5 óra 21 perc: Keserű ébredés
----------------------------------
Egyedül ébredtem fel kora reggel,
- éreztem, ekkor hagy az élet el.
10 óra 7 perc: Néha van
---------------------------
Néha nincs, néha van remény,
De egy bizonyos tény:
Az élet kemény.
12 óra: Déli harangszó
--------------------------
Ebédre hívón kondultak a déli harangok.
Szívem mélyén egyre távolabbról,
Egyre nagyobb, messzibb távlatokból,
Egyre halkabban, ritkábban szóltak a harangok.
15 óra 53 perc: Tétlenül
---------------------------
Mint esőbe kivert kutya, zavartan,
A világoszöld tapétát kapartam...
...majd tövig rágott körmökkel, a semmibe bámultam...
Estefelé, talán nyolckor: Meghaltak az álmok
---------------------------------------------------
Meghaltak az álmok,
Elvesztek a színek,
Túl éberen állok,
Túl sok, amit érzek,
Meghaltak az álmok,
S eltűntek a színek.
Valamikor, az éjszakában: Ha nincs szívem
-------------------------------------------------
Ha nincs lelkem, nem bánthattok,
Ha nincs szívem, nem fáj semmi,
Kitépem hát - s tán meghalok,
Csak így tudok megpihenni.