Újra elveszett
Írta: LouisdelaCruise Dátum: Október 31 2009 20:43:22

---

Gy

Szerettem volna, de kedvesem veszett,
Elnyelte őt a vágytalan messzeség;

---

Teljes hír

---

CCCXXIV. szonett

Szerettem volna, de kedvesem veszett,
Elnyelte őt a vágytalan messzeség;
S hiába múlik egyre-másra az idő…
- „Mint tengerparton apró homokszemek” -
Nem tudom, hogy merre, s hol keressem őt!

Talpam alatt kavicsok morognak,
Gúnyolják hangosan az éppen elreppenőt -
A percek hiába-tűnő elteltét;
- Míg épp egy varjú károgja az emberöltőt.

Mára minden perc hamis, kegyvesztett
Lett a lét, s már csak az időtlenség
Lát egy-egy új napot, de talán eljő, -
Eljöhet még egyszer, mi elrendeltetett.
- „Gyűlöletből, szeretet legyen a jövendő!”

20091021
Louis De La Cruise
Minden jog fenntartva!