Mécsest vettem a névnapodra... Bár ne tudnám milyen...
Valaki mondja meg,miért nem vagy már többé velem!
Hisz hosszú éveken át oly keményen harcoltál...
S most vége... Köszönöm hogy voltál...
Voltál...De én azt akarom,hogy legyél,
hogy bársonyos hangodon anyuról mesélj,
s nevettess meg,ahogy sosem tudott más...
Drága Apukám,szükségem van rád!
Rejtsd még egyszer,utoljára kezedbe a kezem,
még egyszer,utoljára szólj hozzám kedvesen.
Nézd meg az unokád,csak egyetlen-egyszer...
Legalább a búcsút engedd,s csak utána menj el.
Már csak egy fejfa maradt,s a föléd dobált földkupac,
mely virágba borul,ha újra ejő a tavasz,
s mire ráborulva elmondhatom neked,
hogy egyetlen lányod még mindig nagyon szeret...