Gyönyörűm...
Szemeid oly feketék,
Esténként öledbe hajtom fejem.
Úgy tűnik, mintha
A titokzatos éjjel
Szemed mélységéből fakadna,
Mely befed hegyeket, völgyeket,
S a földet szerelemmel,
Mint a reggelnek harmata.
Gyönyörűm...
Szemeid oly feketék,
De mégis Te vagy a fényem.
Az Éj, esthajnal csillaga,
Megnyugvást árasztó szépségem.