Farkas testvér, Te vagy a legnagyszerűbb állat,
Jól teszed, hogy időnként ritkítod a nyájat,
Kiválasztasz közülük, beteget és gyengét,
Halál jár nyomodban, s a megváltó nemlét
Ha nem irtanád őket, túl sokan lennének,
Előbb-utóbb végül, mindent megennének,
Te azonban teszed; azt, ami a dolgod,
Éhség dúlta vággyal, nyájukat ritkítod
Megfürdesz vérükben, s a húsukat marod,
Lüktető torkukat, vadul átharapod,
Szemeidben tűz van, s tagjaidban erő,
Retteg téged Farkas, minden növényevő
Ha lezuhan az éjjel, csendben közelítesz,
Érzed a szagukat, izgalmadban reszketsz,
Halált hozol rájuk, nincs benned kímélet,
Így szabja a Törvény, mi maga az élet
Farkasok Törvénye, a legerősebb törvény,
Magába ránt mindent, akárcsak egy örvény
Parancsa egyszerű, öld meg a gyengébbet,
Mivel élni akarsz, nincs benned kímélet
Lecsapsz, mint a végzet; árnyék vagy az éjben,
Lakmározol csendben, a vérszagú sötétben,
Imádlak én Farkas, nincs bennem utálat,
Pusztítsd tovább testvér, ritkítsd csak a nyájat!