RANDEVÚ BUDAPESTEN
Együtt voltunk Budán, Pesten
A sok fényt és szemed lestem.
Margitsziget este oly szép,
Mint a legszebb csillagos ég.
Nyáron a pad egy se üres
Még is talál az ki ügyes.
Együtt ültünk mi a padon
Ajkad csüngött az ajkamon.
Elkábított a sok csókod,
Ami ott volt minden jó volt.
Az öreg Hold nézett minket,
Éreztem, hogy rám tekintett.
Pestről néztük Dunát, Budát,
A hegyoldal fénysugarát.
Ezer csillag volt az égen
Talán több volt Budán régen.
Egy csillagot választottunk,
Ha egymásra majd gondolunk
Az a csillag emlékeztet
Honnan néztük Budapestet.
Dunában az országháza,
Ott ragyog az éjszakába.
De szép éjjel ez a város
Emlékem majd visszaszálldos.
Budáról a Dunát látom,
Az egész egy édes álom.
Emlékeim visszatérnek
Örökké tán bennem élnek.
Isten véled Buda és Pest
Belőletek lett Budapest.
Ez az emlék bennünk így él
Amit el nem visz már a szél.
ZETA