őszi utazás
hol nyársas száraz ágak
hol sárga lombú fák
ahogy a ködben állnak
alattuk az idő megáll
csobbanó pataknak
csak látom rímelő sodrát
orromat az ablaknak
s az olaj szagát
érzem bár szellők tépik
hogy oszlana a köd
a surrogó kerékig
kattog és köhög
alattam s elviszi a tájat
hasítva sziklát és hegyet
a távolt mit hátrahagy
tálcán kínálja mint kegyet