Miért adtál fel... Írta: winston Dátum: November 11 2009 08:09:10H
Hát elengedlek, megzabolázva a vágyakat,
irdatlan lakattal,
míg elfolyik csendben az élet
szürke medrében,
Teljes hír
Miért adtál fel…
Hát elengedlek, hisz nem bírhatom maradásra
azt, mi már messze jár,
új álmokat űz a vágy mentén,
s talpa alatt
mint tegnapok sárröge,
hátrahagyott fájdalom fröccsen…
Hát elengedlek, megzabolázva a vágyakat,
irdatlan lakattal,
míg elfolyik csendben az élet
szürke medrében,
koszos tükrét kínálva
kikapart emlékszilánkoknak…
Hát elengedlek, mint fakó árnyék keringsz majd
pirosló véremben,
s fehér ruhát ölt a lelkem,
ha suttogó szél
felőled hoz híreket,
sejted-e mennyire szeretlek…
Hát elengedlek, bár hiszem, hogy engem keresel
a túlcsordult percben,
a gyümölcsként beérett hitben,
egyre kutatva
a választ önmagadban,
s múltban, hogy miért adtál fel…
Hát elengedlek, bár itt maradsz bennem örökre,
versek soraiban,,
ki nem mondott gondolatokban,
néma vágyakban,
az elmúló pillanatban,
mint betemetett lehetőség…
H