Látlak a felkelő nap fénylő sugarában
Mely gyengéden koszorút fon az ébredő világra
Arany szálat fércelve fellegek fodrára.
Látlak az ezüst Hold suttogó fényében
Lágyan ringatózva csillagok ölében
Álomba szunnyadva tegnap sötétjében.
Látlak a pirosló pipacs rengetegben
Szélben táncot járva, félőn megremegve
Szirmaikat hajlón egymásba ölelve.
Látlak lélek-párnám gyűrött redőiben
Álmatlan éjemnek ólom-perceiben
Kérlelő két kezem érintéseiben.