CCCXXXI. szonett
A múló időtlenség, már újra enyém,
Most hozzá írja eme mulandó sorokat
S még, ha 'hoppon is maradnék, s még
Ha kiöregedve hajtom a vágy szekerét...
Sem bánom, mint a ,,méltatlanokat" -
Kikkel az élet eleddig átkozott!
- Fiatal virághoz illik az örökzöld, -
Ha mennybéli csokor, vagy hanton hagyott, -
Tagadva se szép a rút, - s mily fennkölt,
Ha kékellenek is a rózsás mondatok!
S ha urak közt úri szegény nevem,
S ha vagyonom, csak ez, mit adhatok, -
S ha harcban is ez marad fegyverem...
- Hát ölni is tudnak az írott sorok!
20091113
Louis De La Cruise
Minden jog fenntartva!