míg kerekeivel sikongat fogával harap a hegybe
ahogy feljutott döcögve jut le
elszállt mint régi gőz a virgonc emlék
ki tudja sárga volt kit tudja nemrég
kemény ferde padok az állomás csilingel
nem járok arra mikor az ágyam lebilincsel
megnyílik a város tárul az ablak
éber éjek emlékei csalfán becsapnak