Férj feleség jól meg vannak,
Ötven éve házasok,
Békességben éldegélnek,
Nincs már nekik hátra sok.
Néha hosszan beszélgetnek,
A régi szép dolgokról,
Élményekről, emlékekről,
A fiatalságukról.
A férj mondja, tudod szívem,
Benned én azt szerettem,
Mindig fel tudtál izgatni,
Csodás volt az életem.
Harmins éves korod előtt,
Felizgattál mindennel,
Csókra álló pici száddal,
A gyönyörű testeddel.
Amikor már negyven lettél,
Felizgattál főztöddel,
A hétvégi jó kajákkal,
Jó, magyaros ízekkel.
Hetven fölött más a világ,
Sajnos már nem kívánlak,
De azért még felizgulok,
Bármikor, ha meglátlak.