P40 - Küldetésem van
Írta: nappalyazatosz Dátum: December 01 2009 07:52:56
H
Amikor középiskolába jártam, pszichológiai tárgyú könyveket kedveltem. A pszichológus-képzés szünetelt országunkban, kivándorolni érettségi után pedig nem akarodzott.
Teljes hír
Küldetésem van
Amikor középiskolába jártam, pszichológiai tárgyú könyveket kedveltem. A pszichológus-képzés szünetelt országunkban, kivándorolni érettségi után pedig nem akarodzott. Találtam egy irigylésreméltó munkahelyet, jól ment sorom és a gyermekkori vágyamat halogattam. Illetve a rendszerváltás után egyszer megpróbáltam a felvételizni, de a sikertelen vizsga után nemsokára férjhezmentem.
Egy év múlva megszületett a lányom. Hat hónapos volt, amikor rájöttem, hogy valami nincs rendjén vele. Mivel sok szakirodalmat olvastam, már érettségi előtt tudtam, hogy halló és nemhalló kisbaba egyformán gőgicsél hat hónapos korig- emlékszem, mint foglaltam bele egy anyanyelvről szóló esszémbe ezt az információt. Tehát orvosok is csodálkoztak, amikor objektiv audiometriára vittem hét hónaposan a kislányomat, hogyan jöttem rá ilyen kicsi korban, mikor általában két éves kor körül szokták felismerni általában.
A diagnózis közlése után gyógypedagógus és pszichológus állt rendelkezésünkre a trauma feldolgozásához. Őket is megleptem a reakciómmal: ‘’ az a jó a kút fenekén, hogy innen már csak felfele lehet jönni. És jó, hogy nekünk született, mert mi legalább tudtuk, mit kezdjünk vele, és tudni fogjuk tanítani is jobban, mint sokan mások. ‘’
Sok évig kaptam gyógypedagógusoktól ötleteket, módszereket, szakirodalmat. Annyit tanítottam a gyerekemet, hogy negyven évesen egyszer azt mondtam: ‘’ hadd legyen már diplomám abból, amit annyi évig, annyi lelkesedéssel megtanultam.’’ Aztán, mikor a diploma meglett, akkor pedig úgy gondoltam, ha nekünk sikerült, akkor akár tovább is adhatnám. A módszert, a lelkesedést, a tudást, az erőt, a tapasztalatot, a modellt.
Ma pszichológus-logopédusként dolgozom. A beszédhibák leküzdhetők, csak motiváció és jó ötlet kell hozzá, hogy miként. És a súlyosabb ‘’eseteknél’’ szülőkkel együtt dolgozom. Előre elmondtam: nekem szülőként sikerült. Egyedül nem vagyok viszont elég ehhez a feladathoz. A legjobb szakértője minden gyereknek a szülő, a pszichológus- logopédus csak hozzátehet ehhez.
Tehát beteljesítettem a gyerekkori álmomat. És azóta nem dolgozni járok, hanem beszélgetni, játszani megyek iskolába. Igaz, nagy árat fizettem érte. De így jár az, aki nem követi,amit fiatalkori érzékeny megérzései sugallnak neki. Nem követtem a tehetségem adotta lehetőségeimet,ezért a sors hatalmas pofonnal tett vissza a helyemre. A küldetés keresett, elkerültem és megtalált. A küldetésemmel pedig megtaláltam az életem igazi értelmét.