A legjobban este szeretlek,
Mikor a dolgok kibogózhatatlanok,
S az ajtók ritmusosan záródnak,
Hátuk mögött az ötletek izgalmassá válnak.
Mikor a fák titokzatosan tűnnek nagyoknak,
S a kutakba csobbanó vedrek csattognak,
Akkor tégy boldoggá és mutatkozz ...
S ha nem vagyok ott, várakozz.
És mutatkozzál újból,
Siettetett lélegzeted óhaj.
Éjfélkor a Hold vízben mártózik,
Sejtelmesen odakerült sóhaj.
E csodás éjben légy bájital,
A fák hosszú béke tornyok,
S az Ég perzsásan gyönyörű,
Varázslatos csillogása hozza a kibékítő csókot.
A legjobban este szeretlek,
Már a múltban is ... mégis nagy.
Olvasok és olvaslak,
Selymes könyvjelzőként könyvemben vagy.