Utolsó vacsora
Írta: iytop Dátum: December 06 2009 10:52:32
H
Mikor ujjáélesztettem a halottat,
A Halál magának mindig kért valamit:
Kiváltást azért az emberért ...
S kiszabadítja, ha más ember adja lelkét !
Teljes hír
Mikor ujjáélesztettem a halottat,
A Halál magának mindig kért valamit:
Kiváltást azért az emberért ...
S kiszabadítja, ha más ember adja lelkét !
Annyiakért odaadtam lélegzetem!
Már hogyan bírjam,
Hordozzak önmagamban annyi halottat,
Súlyokat, kínlódást, melyek lelkembe fúródtak?
Meggyógyítottam a leprást !
Mert lépkedett a lepra a Földön ...
Keresztbe tett nekem, ugrándozott,
S léte bennem érintett mást, Csütörtökön.
A vak, őt is meggyógyítottam,
Zsoltárkönyvet tarthat s olvas,
Ma kántorként énekel templomában,
Mintegy hírnöki szózat.
Bennem mégis itt élnek a halottak, a mészárlás.
Vakokkal, sántákkal telt minden csontom.
Úgy mondják lényemben a Krisztus,
Mely gyógyít, de önmagát pusztítja ... jól tudom.
Már nem bírom. Talán ez a bűntetésem !
Júdás, barátom ... menj a reggel itt ne érjen,
Így megmenekülök s magamból Krisztus
És keresztre nem feszítteték alkatom.