testem beteg és fáradt
( valóság szaga üti meg az orrom )
zord arccal áll mellettem a halál
vele együtt eltűnik minden gondom
fagyos kezével megragad:
rángat s cibál folyton
ólomként nehezül rám az élet
beszűkült tér lett-e világ
-csendben megbújik a sötétben-
folyton követi minden léptem
erőtlen hullva le a földre hagyom:
vigyen el az öröklétbe