A KUTYÁM
Oly szomorúan nézett rám
Mondtam, hogy egyél kiskutyám.
Kérdezve nézett vissza még
Miért nem szakad le az ég.
Halálos beteg volt szegény,
Nem volt benne semmi remény.
A fertőző májgyulladás,
Torkán már a megfulladás
Azt mondta kérdően nekem
Tudja, hogy én őt szeretem.
Hagyom békén, már nem bántom,
Hát hagytam és őt sajnáltam.
Állatkórházba vittem el
Nem segítettek semmivel.
Vége lett a dalnak végleg,
Úgy érzem, hogy belül vérzek.
Meghalt a kutyám a kedves,
Mindig oly jó volt és rendes.
Messze jár az éghonában
Eltemették egy kosárban.
Búcsút intek végleg néki
A lelkem is ezt megérzi.
Könnyem is hull talán könnyebb,
Ejtek érte egy pár könnyet.
ZETA