Az önsanyargatás okozója
Írta: Eve Dátum: December 09 2009 17:06:49
Cs
Bánatomban megfürödve, sanyargató önsajnálatba menekülve,
a világot kémlelve kutat a lelkem a legmegfelelőbb tőr után,
hogy végre szembenézhessek vele és leszámolhassak,
a magány már-már sorvasztó önpusztító burkával,
Teljes hír
Bánatomban megfürödve, sanyargató önsajnálatba menekülve,
a világot kémlelve kutat a lelkem a legmegfelelőbb tőr után,
hogy végre szembenézhessek vele és leszámolhassak,
a magány már-már sorvasztó önpusztító burkával,
mely mint egy rózsaszín lufi pukkan szét.
Gyakorolnom kell, hogy ne érezzem azt, amit most érzek
ezt az érzést leírni nem lehet.
Már nem merek merengeni azon,
hogy mi történt, vagy, hogy épp mi nem.
Panaszkodásra nincs okom,
csak épp a magány az én rokonom.
Úgynevezett féltestvérem ,
ki mindig velem hál és gondolataim közé beférkőzve furkál.
Már belefáradtam az elhessegetésekbe és megszoktam a létét
mit igazából megszokni sosem lehet.
Mond csak, mikor szabadulhatok meg tőled, kedves magány?
S rájövök ez nem máson csakis rajtam áll.