Még tíz nap, és itt az év legszebb ünnepe.
Lelkünk áhítattal, és fénnyel lesz tele.
A szívünk is megbocsát, a haragot feledjük,
És készülünk boldogan, mindnyájan együtt.
Gyereknek, felnőttnek gyűlik sok ajándék.
Hogy a megálmodott álom, valóra váljék.
Titokban dolgoznak, a kis gyerekkezek,
Dobogó szívvel, meglepetést készítenek.
Aztán elérkezik a szép Karácsony este.
Az ünnepi asztal is dúsan megterítve.
Körbeüli boldogan az egész család.
És hálás szívvel mondunk el egy imát.
Majd megyünk mind, megnézzük a szobát,
Ahol szikrázva, ragyogva a fenyőfa áll.
Alatta sok ajándék, könyvek, ruha, játék,
Látni a kicsik örömét, nekünk az, az ajándék.
Hiszem, hogy ekkor a természet is ünnepel.
Mert a földet, gyémántfényű hóval lepi el.
A harangok halk dalát, ringatja a szél,
Mintegy köszöntve Máriát és gyermekét.
Aztán eszembe jut, mikor arról kérdeztem
Anyám, miért van ilyen csend ezen az éjszakán.
És az én jó anyám, annyit mondott csöndbe
Látod kisleányom, ma angyal szállt a földre.