Egy maroknyi föld
Írta: marica Dátum: Szeptember 14 2007 12:25:36
Tudom miért élek, mi a dolgom,
Az, hogy összetartsam a családom!
H
Teljes hír
Egy maroknyi föld
Egy maroknyi föld zöld kis tasakban!
Aranyos zsinórral szorosan átfogva.
Némán, csendben, a vitrinben lapul,
Én beszélek hozzá: ? válaszol.
Egy maroknyi az ?s földb?l,
Egy földgömbnyi a szeretetb?l,
Egy csepp a tengernyi munkából,
Egy hegynyi az örök valóságból!
Mely az ?sföldr?l jött, öcsém birtokába!
? megosztotta vélem, neki örök hála.
Nekem sokat jelent:
Bölcsességet, békességet,
Hazát, kultúrát, népet,
Mindenséget!
És még sok-sok mindent!
Múltat, jöv?t, jelent,
Születést, létet és halált,
Mit adhat az élet.
Végül célt talált!
Ha nézem, tudom, hogy ki vagyok,
Honnan jöttem, hova tartok.
Tudom miért élek, mi a dolgom,
Az, hogy összetartsam a családom!
Mint ez a kis tasak, a maroknyi földet,
Körötte zsinórral szorosan átkötve,
Örök békességben, igaz szeretetben.
Kérem a jó Istent: örökké így legyen!
Pécs 2006. 01. 06.