...Szemében otthon pihegett a tűz
nézte a lányt, beitta csípője szent ívét,
lágyan-szőnyegre-omolt-hajának éjét,
ráhajolt, teste fohászuk íve lett...
...Akárha óvná,
mintha csak szűkölő, örök félelemtől,
mintha csak vágyat, lehulló havától:
kápolnát épített föléjük az est...
...Úgy karolta át, mint pirkadat a kertet,
mi tavaszra metszve egyszerre csak
a Napra lobban rügyes szenvedéllyel,
s ölét a keményen pendülő sugárba tolja...
...Jajduló fohászba ujjongott énekét
sikoltja tárt ölű, sziromló virág,
bibéje sikkant, betelik a vágy,
ring, lepereg, mámorba hullva...