ÖTVEN ÉVE
Ötven évvel ez előtt volt
Aki engem szívből csókolt.
Én csak néztem, megigéztem
Talán azt még mindig érzem.
Mosolya a Nap szülötte
Azt nekem az ég küldötte.
Napot láttam a szemébe,
Édes vágyat a szívébe.
Érzem mindig azt a vágyat
Azt a forró édes szájat.
Úgy mosolygott a két szeme
Mindig itt él a szívembe.
Ötven év az, hosszú idő
Megváltozik szív és a nő.
Szép leányból nagymama lesz
A múltunk is mind oda vesz.
A csillagok messze szállnak,
Elmúlnak a régi vágyak.
Nem ismerem azt a leányt
Amit a szív mindig kívánt.
Karácsonykor rám tört a vágy
Emlékezni mégis jó rád.
A szeretet el nem múlik
Csak az évek szállnak mindig.
Szárnya, szárnya a madárnak
Olyan, mint a szív dalának.
Régi emlék bennem él még,
Pedig minden a múlté rég.
ZETA