Fügefa
Testedbe harap a fagy,
fonnyadt gyümölcsöd halott,
ágadra térdelt a sötét,
a tél lapátjára rakott.
Hinta
Szélbe fogódzik láncod,
riadt sugárral táncolsz,
rád dől a vihar oszlopa,
csak fagyott tetemnek látszol.
Hold
Arcod lecsorbult tányér,
hideg virágod sorvad,
elhagynak téged a lelkek,
fényed a mélységbe olvad.
Kerti tó
Sárral kevert hullámzás,
homályba ritkuló csend,
rád koppan a fagy korbácsa,
húsodba dermed a rend.
Temető
Kövekbe szorult arcok,
rubin mécsesek háza,
szél kanyarog a fejfákon,
ez itt a titkok országa.
Mező
Alkonyat ül a tarlón,
bezárt kapu az élet,
száraz homok az ígéret,
a semmi tenyerén félek.
Hóvihar
Tüzes jég-parázs éget,
kiszakadt a tér gyökere,
kegyetlen karjába emel
a tombolás szörnyetege.