Reménytelen szerelem
Már azt hittem rég túl vagyok rajtad,
napokig nem látlak, s a szívem csak hallgat.
De amikor újra meglátom két szemed, egyre
hevesebben dobog már a szívem.
Nem vagy velem kedves, bár szerelmesen nézel,
de az érdekeid vannak előtérben.
Hiába szeretsz, hiába vágysz reám,
nem engedsz az észnek, de jobb is talán.
Oly sok gyötrelem, oly sok fájdalom,
amit én most érzek, neked nem kívánom.
Hiába szeretsz, hiába vágysz,
ha nem engedsz az észnek,rád a boldogság sosem talál.
Szerethetnénk egymást, s röpülnénk az égig,
és az életünket a boldogság kísérné végig.