.jpg)
utolsó erővel újra talpra állva,...
elcsukló hanggal még egyet kiáltva!
Meghal ismét,hogy újból naggyá legyen,
aztán saját hanvaiból megszülethessen! -
Sarjadjon hát újjá e földnek öléből,
hogy magyarként élete ismét tündököljön!
Halhatatlanságában mi reánk tekintsen,
s egy legyen mindig saját nemzetével! -
Mert eltörpül előtte a csillagoknak fénye,
gonosz hatalmasok szánalmas földi léte!
Magyarok madara e népnek drága kincse,
itt a te otthonod a vén kárpátok keblében! -
Nézd a megtévedtet lásd esendő sorsában,
könnyei temérdek nehéz,kínos fájdalmában!
Oltalomra gondol és a te védő szárnyaidra,
"Hunnia" mint mindig vágyik a turulra! -
Hol van boldogsága nélküled magyarnak,
istenhez fohászkodó könyörgő szavunknak?
Merre az igazságnak tisztes hű eszméje,
hol van a szabadságnak őszinte szépsége? -
- Soha nem titkolta,rejtve származását,
nem is szégyenlette az ő magyarságát!
Orcája nem pirult nyűgként nem tekintvén,
a turul madarára az igaz magyar nép! -
De le rombolt álmaink most újjá épülnek,
megfosztott vágyaink valósággá lesznek!
- Szenvedő magyarnak oly sanyarú léte,
búsuló fejét,hogy ismét felemelje! -
Emelje magasra mint azt a rongyos zászlót,
mely magyar kéz szorított és vitte minden áron!
S ha új remény hajnala hasad e világon,
újra tündököl a madár és vele magyarságunk!
2xistvn