2009/2010
Bajos napjaidat vigye el az ördög,
Onnan ma kénkövet hiába köpköd.
Lángoljon életed, legyen izgalmas, vidám,
Dalolva engedj annak, ki megkíván.
Oldódjon jókedved pompás pezsgővel,
Gátlás nélkül mulass az idővel!
Úgy egyél meg egy rakás lencsét,
Jövőre azon múlik a szerencséd!
Elhagyhatod a bús-szagú napokat,
S hiszem, életed még szépeket tartogat.
Zöld erdőt, kék eget, papírt, tollat, ihletet,
Több száz élményt, hogy megírhasd, amit lehet.
Ezt teszem én is, hisz’ halhatatlan a remény,
Nem eszem száraz kenyeret, a sors is kemény.
Dédelgetett álmaidról le ne mondj soha,
Őrizzen múzsád, áldott verseidnek minden sora.
Táncolj, majd énekeld el hazád himnuszát,
Koccints velem, s mulasd át az éjszakát!
Író társaim, olvasók, köszönet áradjon felétek,
Vagány vallomásaink évtizedeket megélnek.
Állandóan változzon, mint az évszakok,
Napkorong lakói, 2010-ben is írjatok.
Olykor szünetet kell tartani, egyet, kettőt,
Kívánok nektek, boldog új esztendőt!