Sárga fényét bontogatja kéjjel,
Horizont szájára piros rúzsát keni,
Rekesz mély szemével komoran figyeli
messzi zugába száműzött éjjel.
Nedves ujjával harmatot csorgat,
Megszállott lélekkel figyeli a Földet,
mert gömbölyű élet, mit örökkön görget
biztos hittel, hogy eljön a holnap.