Minden pillanatban…
tudom én kedvesem,
mégis kezedet keresem
szüntelen,
hogy érezhessem
a csendes gondolatot.
Kezedet keresem ott,
hol érintette a pillanatot
mi hiába fogy,
megmarad.
Csak gondolom a feleletet
- válaszolnál,
nem teheted, tudom!
Lelkem borzong a csendben,
de a rendet
megtörni nem lehet,
marad a tétova képzelet.
Vadul örvénylő gondolatok,
hisz leszakítottuk
a Napot,
hogy melege kitartson
időkön át,
mikor közénk kúszik
jéghideg világ.
Dermessze a szépet,
a képet
mi az albumban van már,
hol arra vár
olvadjon világ
összes jéghegye,
s a gondolatok helyett
keze
simítsa a napsütést.