Hínár lettem...
Írta: csak-fater Dátum: Szeptember 17 2007 08:35:37
Miért bánt T?led egy apró, atomnyi porszem,
Mikor mástól gigászi szikladarab sem?
H
Teljes hír
Tónak közepén, - ahol fürödtél- hínár lettem,
Sásként ben?ttem, benne nem tud fürödni senki sem.
Szeptember hidege söpör át lelkemen, fázom,
De még a sarkon állok, várok, esik az es?, ázom.
Csend van nélküled, csend, s?r? és hatalmas,
Csak reped? szívem jajszava hallik, borzalmas.
Úrrá lesz rajtam a gondolat, ez a nap, nem az enyém, elakad,
Vörös haja ázik, mégis lebben a szélben, s elszalad.
Álomhajó csupán, min utaztam lélek tengerén,
Csakhogy megfogott egy délibáb, csodaszép szirén.
Keresem azt az arcot, vágyom ama hangot, az álmot,
Kiáltanék - Hello, hát itt vagyok! - de nem ad torkom hangot.
Átázva fázón, csendes, sötét szobám sarkába húzódom,
Lesz még napom? Ragyog még csillagom? Ezen gondolkozom.
Miért bánt T?led egy apró, atomnyi porszem,
Mikor mástól gigászi szikladarab sem?