KARCSI LEGÉNY
( idill a falun )
( Szűcs István)
” Éj-nap csak inni : többé nem terem
széles e földön olyan kocsma vendég
védjétek hát ti hárman kegyesen
néhai Cotard mester szomjú lelkét ! „
( Villon )
Karcsi legény sosem tiszta
Istenátka, rossz borissza
Alighogy a hajnal dereng
Már a kocsma előtt kereng
Nem illik rá derék jelző
Nyitáskor csak ő az első
Nincs érdeme semmi másban
Mértéktelen nagyivásban
Kevés pénzét előveszi
És a fröccsét követeli
Amikorra öt-hat benn van
Nincs erő a lábaiban
Tántorogva ott óbégat
Hogy még egyet mér’ nem hoznak
Végül aztán, hogy kidobják
Megindul haza négykézláb
Kapu előtt nagy-vidáman
Kifekszik a virágágyban
Szétfeszül a vidámságtól
És valami furcsát gajdol
- Nahát Karcsi – szólott Terka-
- Jól beseggeltél ma újra !
- Fene beléd – szól mérgesen
- Állni sem tudsz egyenesen !
- Hogy az Isten mért ilyet ad ?
- Kitörhetnéd már a nyakad !
- Kezdelek én nagyon unni,
- De jó volna szabadulni !
Karcsi meg csak hallgat nagyon.
Mondja csak az asszony. Hagyom.
Nyaka köré fonja karját,
Lehányja az asszonykáját.
( 2009-04-29)