Mennyegző
Írta: hidalgo Dátum: Január 17 2010 16:49:41
H
Csipkét vert a tél a fákra,
mint megannyi menyasszony, vőlegényre várva,
néznek jégfátylol mögül a csodás világra.
Teljes hír
Csipkét vert a tél a fákra,
mint megannyi menyasszony, vőlegényre várva,
néznek jégfátylol mögül a csodás világra.
Minden oly gyönyörű, még ha oly hideg is,
hatalmas a násznép s egy világ a katedrális.
Ha szép szemed lehunyod, hallhatod a zenét,
mit fújnak a madarak, pintyek és cinegék.
Ez ám a mennyegző, tanú a természet,
s csak a meleg viszi el néha az egészet.
Ezt a csodát látni, minden áldott télen,
meg is örökítették már, sok mesés festményen.
Hát szép a téli erdő, s fái díszes ága,
a legkeményebb fagyban is büszkeséggel állva.
Fagyos ujjaikon, szélgyerek muzsikál,
a varázsos kép előtt a Nap is ámulva áll.
Lassan jár az égen, hogy mindent megnézzen,
Festőt ecsetre, vászonra igézzen.
Jómagam festeni, csak szavakat tudok,
de amíg élhetek, mind' tollat ragadok.