Radnai István:
CSITRI
ha pásztázó szem járása ledermed
és összekapcsolódva ívet húz
nagyfeszültség elengedni nem lehet
ragadozóként fogva tart kigyó hiúz
s a léptek ringatják tova a termet
karcsú a vágya vonz és összezúz
még csak a haja illatára ébredsz
meghallani a suttogó szavát
esti tüzek felszított parazsát
a nap a láthatárra téved
elringat benned kelő édes álom
még csak emlék képzelt érintése
még csak indul a kéz puha kezébe
rezgése csillapul a holdvilágon