Egy hajléktalan karácsonya
Írta: Antoinette Dátum: Január 22 2010 05:17:38
H
Tárva-nyitva az ablak, s én kacajt hallok,
a másikból szállanak karácsonyi dalok.
Érzem a meleg mákos bejgli illatát,
az ő szobájukban áll a karácsonyfa,
Teljes hír
Tárva-nyitva az ablak, s én kacajt hallok,
a másikból szállanak karácsonyi dalok.
Érzem a meleg mákos bejgli illatát,
az ő szobájukban áll a karácsonyfa,
s amit akarnak, a karácsony azt hozza.
Sírva hallgatom: csengő hangzik odaát.
A csomagolópapír kezükben susog
és velük vannak -csak velük az angyalok!
Ők nézegetik a feldíszített fácskát...
Csillog-villog, s az ajándéknak örülnek,
addig, míg az év folyamán eltörnek,
s mindegyik egy helyen köt ki -végül nálam...
Pedig csak a sárga irigység beszél így,
igazából midenki boldog, minden víg.
Nekem nem szakad le szeretettől vállam,
őket várja, szeretgeti édesanya,
szerencsére van mit szájába raknia.
Nekem már jó régóta üres a tálam...
Hideg a tél nagyon, de Szenteste meleg,
most öröm hallgatni, ahogy a hó pereg.
Én árva gyerek voltam, most szegény vagyok...
Egyetlen társam a csendes, fekete ég,
de boldog lehetek, hogy ez megmaradt még.
A csillag szomorú, az sem nagyon ragyog...
Járom az utcákat, a szemetet túrom,
a siető emberek oldalát fúrom.
A karácsonyi jóság…-ingyen levest kapok…