Radnai István:
OLVADÓ AGYLÁGYULÁS
fagy szűntén a hó az édenkertek foglya
határoló hegyeken vackolja el magát
emlékezünk mint elveszett dologra
fületlen mackó csonka baba kaucsuk
karját lábatlan lóbálva gyerekkor lett
volna tottyant körte éden túlérett fákon