LXIV. szonett
Írta: LouisdelaCruise Dátum: Szeptember 20 2007 18:13:35
T
Istenem, vajon miért most kérte csak,
Hogy -"Ébredj!" Vaj', mi szándéka énvelem?
Teljes hír
Újra élem tegnapom!
Istenem, vajon miért most kérte csak,
Hogy -"Ébredj!" Vaj', mi szándéka énvelem?
S baj, hogy oly rég nem dúltam Világomat,
Romboltam szét, s apadt tisztítótüzem?
Igaz, Mennyország fényét sem láttam még
De Végnek, Pokol tüze sem égetett!
Ugyan hányan lebegünk, Isteni Éden
És múlandó, Roncs-végenyész? felett?
Nap, nap után, míg újra élem tegnapom,
Majd egyszer tovább élek, déd' ?sz-aggnak,
S lelkem, nem hagyja szenvedni alkotóm,
Ki adta testét önzetlen, magamnak!
Leszek Jó lelke, mind' testednek, s majdan
?, kínban, de mindig is szabadon hagy!
20070406
Louis De La Cruise
Minden jog fenntartva!