hintáztam a szivárványon
lenéztem a világra
alattam a föld, a mező
minden fája, virága
magas hegyek, toronyházak
barátok mind alattam
hiába a nagy szivárvány
csak egyedül maradtam
mikor a Nap felöltötte
az éjszaka-palástot
megtudtam, hogy jobb, ha az a
szivárvány a sajátod