Csapda
A bölcs és a köcsög
találkozása az út menti ház előtt,
lehet különös,
és még is kettőjükbe
barátság költözött.
Beszélgetve mentek a kútig,
egyik szomjas, a másik üres,
és ki látta együtt őket,
kacagni egyik s e rest.
Gúny görgött előttük,
utánunk ravasz rosszindulat,
a köcsögnek, a bölcs
nyújtott vigaszt.
Kérdi a köcsög:
- A vizet te csak magadba lököd?
Benned meddig lötyög?
Úgy tudom, testeden gyorsan átfut,
s jöhetsz ismét a kúthoz!-
-Kellemes séta ez nekem-
felel a bölcs csendesen.
Találkozom sok erénnyel,
és magammal viszem,
(közben nyel),
S kérdi csendben a köcsögöt,
ki épp egy jót röhögött.
-Te hogy vagy ezzel barátom?
Nálad másként működik; belátom.-
-Belőlem lassan párolog,
és ahol lecsapódik,
ott csorog,
és újra használható-
közben vicsorog
csorba szája.
Ekkor hátra néz szájtátva,
a gúnyban megbotlott, elesett,
magával rántotta a bölcset,
mert belekapaszkodott,
ő volt mellette,
így másba nem tudott.
A köcsög ezer darabra tört,
Felállt a bölcs,
összeszedte a cserepet,
gondolkodott keveset,
majd intett a gúnynak,
s a rosszindulatnak,
ég veletek.