Hogy ki vagyok? Én egy senki,
Mint mindenki. Egy féreg.
A föld sara, melybe egykor
Lelket lehelt az Élet.
Egy rongybábú, kit a sorsa
Ide, oda hajigál,
Botladozó léptű ember,
Ki a lábán alig áll.
Embertársad, még akkor is,
Hogyha sosem láttál még,
Ugyanaz a föld alattunk,
S fejünk fölött az az ég.
Mi neked fájt, az a bánat
Engem is emésztett már,
S biztosan van közös álmunk,
S tervünk, mi megoldást vár.
Sikereid, hogyha voltak,
Elmondanád énnekem,
Enyémet is megosztaná
Veled mosolygó szemem.
Mert ha látunk boldog arcot,
Annak örülni tudunk.
S belülről pirul a lélek,
Ha kényszerből hazudunk.
Hogy ki vagyok? Én egy senki,
Mint mindenki. Egy féreg.
De csak veled vagyok boldog,
Én vagyok a testvéred.