A csillagok nyomán
szárnyalok
táltos paripán.
Körülvesz a végtelen
és elrepít a vágy!
Képzetemben játszanak
a régi szép idők,
mikor még
dicső volt a nemzet
és hatalmas a föld,
melyen a nép vívta
a harcait,
mik naggyá tették őt!
A mindennapok keserveit
nem feledték ők.
Fájdalmak és nagy szerelmek
végigkísérték
a nemzetünk, és
minden nagy királyunk
dicső életét!
Tovább szárnyal álmainkban
a Nagy Turul Madár,
és meglásd
a Fényt hozza el karmai közt,
nem a pusztulást!
A csodaszarvas végigsuhan
a kihalt tájakon
szomorú, mert
nem találja hazáját
a határainkon!
Hát ébredj fel nemzetem,
és tekints szerte szét!
Ébredj rá, hogy osztották
nemzetünk, s Hitünk!
Miért kellett Pártos vérnek
folyni e földeken,
éhbérért kiárulni,
mi fontos volt, mindent?!
Ébredj és lásd, kik bomlasztják szét
nemzetünk egységét és miért!?
Lásd meg végre nagyságunk
és tartsd meg a Hitünk!
S meglásd, holnapra büszke lesz
egységes nemzetünk!