A kis ágakat hajlítja a télnek szépsége,
S a fák táncolnak, jégcsengőik csengnek,
A csilingelő jég áttöri a kék csendet,
A nehéz hegyek a befagyott tó felszínén... tükröződnek.
Oly csendesen hullik most a tündéri hó,
Hímzésével elvarázsolt természet.
Fehér szőnyeg, ezüst szállal, jégvirágos ablakszárnyak,
Csillagocskák, festmények, megtöltik a fenyőfákat... csendélet.
A Tél az úr s a szerető,
Édes dombjainkat takarja,
Havával, szelével a lábnyomokat kavarja,
S a betlehemes ének halk dallama felcsendül,
Felénk jön gyönyörében s lassan, távolodva elmerül.