Radnai István:
MEDDŐ ÁLDOZAT
mint kusza képzavar
zörögve tágít csörgő avar
léptem erdőnyi fák alatt
mint lassú élet úgy halad
és akkor egy fejfa kereszt
egy árva sírhant felbukkan
süpped egy honvédet betemet
a feledés száz vagy hány éves zúgban
zörögve tágít csörgő avar
kusza a kép zavar
lépek eldőlni fák alatt
ahol a lassú élet elmarad
utolsó honvéd utolsó töltény
utolsó szurony rózsa a mellén
utolsó vágyam nyiló sebére
isten lelkével szálljon a béke
mint akkor a fejfa kereszt
szabadság csalfa vágya
földhant mely többé nem ereszt
a haza izzadó céda ágya