Nappal, gyönyörű a Nap,
Az Éjjel tele nagy hideg csillagokkal,
Szerelmem gyere...
Gyere menjünk, a lovakkalhúzott szánnal.
A lovak zablájukat harapják,
A kocsis, a ló hátán előttük.
A szán egy csúszó fészek,
Szorosan egymás mellett, élveztük.
Csengőkkel nyakukban, rázzák nyakéküket,
Repül a szán, fehér vonalat hagyva.
Füttyent a kocsis, a lovak mintha s földtől távolodnának
A szélben a hó porával, két sárkányt takarva.
És a sima fehér rengetegen,
Itt ott erdőket látunk,
S a vadászkutyák csaholása figyelmeztet...
Vadászat,az ember az úr...s az útról letérve,távozunk.
Most egy völgyön megyünk keresztül,
Fák ágai csillagszórót, havat ráznak, hintenek.
Figyeld Jóska ! Ott egy cirmos...
Istenem a tavaszi ág a legszebb !