Könnyeim vékony fátyolán át
gondolkodtam, mi az mi bánt?
A csillogó apró cseppeket felitattam,
minden rendben van, - mondtam magamban.
A tenger felett piszkos kék a horizont,
meddig az ég, meddig tenger – bizony nem tudom.
Hat kilométer gyalog, esőben végig a Bahián,
nem süt ki nap, hiába rimánkodám.
Megtanultam közben tizenöt spanyol szót,
s feladtam a kihagyhatatlan spanyol lottót.
Búcsút intek, pillanatnyi mélabú,
megfogadtam, nem leszek ma szomorú!