Az Ősz virága
Írta: iytop Dátum: Február 20 2010 17:25:40
H
Utolsóként az Ősz is elmegy... kint és bent,
S egy lány a fáradt tükörben áll... színtelen, törékeny,
Vázákban virágokat cserél... buzgón, szűziesen,
Teljes hír
Utolsóként az Ősz is elmegy... kint és bent,
S egy lány a fáradt tükörben áll... színtelen, törékeny,
Vázákban virágokat cserél... buzgón, szűziesen,
Mégis a virágok lassan, bánatosan meghalnak... mert itt az Ősz,
S a ház, menyasszony nélkül maradt.
Csak egy csokrot még...
Ó, mennyi tavaszi álom, mennyi rom,
Tükrök, ti igazságok, ha lenne merszetek az igazat kimondani!
Gyermekem,kis kezeidnek nem lenne ereje ennyit gyűjteni,
A gazdag kertnek virágát,halomra összeszedni.
Talán szerencséd lenne..., ha a harmatos kora reggelen,
Kökörcsint szednél még,
De itt is minden múló, míg a halál ki nem tép.
S így ma szomorúan a vázákat krizantém díszíti,
Hullámzó tükörkép, mint a víznek felszíne mikor kezd cseperegni...
Istenem ! könnycseppjeim kezdenek hullani.
S így összeölelkezve... Te, a szép s kebleden a virágok,
Későn vetted észre... könnyeid csurogva esnek,
A kökörcsinek már a Tavasz kezdeténél ott vannak.
Még homlokodra az Ősz rak aranyszálas menyasszonyi koronát...
A fájó lelkedre,koszorúját.