Gyermek
Írta: Rebeka Dátum: Szeptember 24 2007 04:58:51
Szeretnék örökre gyermekké válni.
Örömb?l, nem haragból kiabálni.
H
Teljes hír
Szeretnék újra gyermek lenni.
Önfeledten, gond nélkül játszadozni.
Lennék fényl? szem? apró emberke,
Kinek nincsen semmi terhe.
Homokvárat szeretnék építeni,
Melyet nem rombolhat szét senki.
Csak csinálnám, egyre nagyobbra,
Míg saját súlya alatt összerogyna.
Pillangót kergetnék kacagva,
A ragyogó nyári délutánba.
Míg lábam bírja futnék utána,
S végül leülnék egy vakondtúrásra.
Virágot szednék gyönyör? csokorba,
Melyt?l édesanya sírva fakadna,
Mint mikor anyák napján,
Számára írt versemet hallgatá.
S hintáznék. "Magasabbra, még!"
Kiáltanám, miközben lágyan süvít a szél.
Mintha repülnék. Ez oly csodás,
S nem tudnám abbahagyni a kacagást.
De sajnos már nem vagyok gyermek.
Nem fogja senki már a kezem.
Nem figyeli senki léptemet.
Nem néznek utánam óvó szemek.
Nem homokvár d?l össze, az életem.
Nem pillangót kergetek, a vesztemet.
Az élet súlya van kezemben, nem virág.
Szememben csúffá vált már a világ.
Édesanyának nem verset írok, búcsúlevelet.
Nem szállok a hintával, a földön rekedek.
Orkánná vdul a lágy szell?,
Mely gondokat hoz a semmib?l.
Szeretnék örökre gyermekké válni.
Örömb?l, nem haragból kiabálni.
Az iskolatáska súlya legyen vállamon,
Mert a világ terhét?l összeroppanok.